Tűzvizsgálat

Alkalmazott jogszabályok

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: ÁKR).
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.
A 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.
469/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről
A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.
A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről.
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ).

A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az I. fokú tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására jogszabályban meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult.

Ügyfél

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek.

A tűzvizsgálati eljárás során a tűzvédelmi hatóság az alábbiakat vizsgálja:

a) a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget,

b) a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, valamint

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.

Az eljárás megindításának okai

Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel;
a tűzeset következtében haláleset történt;
a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt;
a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja az alábbiak szerint:
a tűzeset során súlyos-életveszélyes sérülés történt;
a tűzoltási, tűzmegelőzési belső szabályozó eszköz, műszaki irányelv vagy egyéb jogszabály módosítását indokoló esemény történt;
annak megállapításaitól szakmai tapasztalat megszerzése várható;
a tűz által érintett területen a tűzvizsgáló által becsült elsődleges kárérték meghaladja az ötven millió forintot.

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. A hatóság szabadon megválaszthatja az eljárás során alkalmazott és felhasznált bizonyítási eszközöket, például fényképfelvételeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény (tűzeseti helyszíni szemle) elvégzésének napján indul, amelyről az ismert ügyfeleket nyolc napon belül kell értesíteni.

Az ügyintézési határidő — az ÁKR alapján — 60 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama.

Döntéshozatal

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz. A tűzvizsgálati eljárás esetében ez a tűzvizsgálati jelentés. A tűzvizsgálati jelentés rövid, közérthető formában tartalmazza a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra és a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jelentést a hatóság az eljárás során ismertté vált ügyfél számára megküldi.

Jogorvoslat

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az ügyfél a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.