Pest Megye veszélyeztetettsége

PEST MEGYE VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m)

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyásai. Számos patak, kisvízfolyás és belvízcsatorna is található még a megyében. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

A megyében 187 település található, mely 18 járásban került felosztásra 2013. január 01-jét követően.

Az igazgatóság illetékességi területén a főbb veszélyeztető hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

Természeti katasztrófák általi veszélyeztető tényezők között az időjárási kockázatok valamennyi településen előfordulhatnak. Ezen belül elsősorban a rendkívüli időjárási eseményekhez kapcsolódóan a viharkárok léphetnek föl, valamint a téli időjáráshoz kapcsolódó extrémitások, mint rendkívüli havazás, hó átfúvás okozta torlaszok, jegesedés, köd.

Az átlagot meghaladó csapadékos időszak, vagy hirtelen hóolvadás következtében kialakulhat belvíz, elsődlegesen Cegléd- és Nagykáta Járás településeinél, valamint Monor- , Dabas-, Érd-, Ráckeve- és Szigetszentmiklósi Járás területén is kialakulhatnak belvizes részek. Jelentős intenzitású csapadék esetén helyi vízkár valamennyi települést érintően kialakulhat az adott település mélyebben fekvő részein. A települések az elmúlt évek tapasztalata alapján ismerik ezen helyszíneket, vízkár-elhárítási terveikben, illetve a gyakorlatban felkészültek az ilyen helyzetek kezelésére.

Árvízi veszélyeztetés a Duna és Ipoly folyók mentén alakulhat ki, mely jelentős kockázatot jelent az ott fekvő települések esetében. Ezek a Szentendrei-, Váci-, Szobi, Dunakeszi- Érdi-, Százhalombattai, Szigetszentmiklósi-, Ráckevei, Nagykátai Járásokban lévő településeket veszélyezteti. 

Villámárvizek kialakulhatnak azokon a magasabban fekvő településeken, melyeken patakok haladnak keresztül. Ez elsősorban a szentendrei- és szobi járás településeit érinti.

Geológiai veszélyeztetés estében a partfal- és pinceomlás reális veszélyeztetés. Pilisvörösvári, Budakeszi-, Szentendrei, Aszódi Járásokra jellemző.

A civilizációs katasztrófák vonatkozásában elsősorban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jelentik a legnagyobb kockázatot. Pest megyében található 8 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem (4 Százhalombattán, 1 Pilisvörösváron, 1 Gyálon, 1 Üllőn, 1 Herceghalmon), 2 alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem működik Budaörsön. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek által veszélyeztetett településekre a kormányrendelet előírásainak megfelelően külső védelmi tervet kell készíteni, valamint lakossági tájékoztató kiadványt kell megjelentetni. Pest megyében 4 település érintett külső védelmi terv készítésében és lakossági tájékoztató kiadásában: Százhalombatta, Szigetcsép, Pilisvörösvár és Gyál. Az érintett települések külső védelmi tervei és a lakossági tájékoztató kiadványai a mellékletek közt található meg.

Pusztavacs és Táborfalva területén veszélyes anyagot kezelő, tároló honvédségi objektumok jelenléte a veszélyeztető forrás.

Az emberi tevékenységhez kapcsolható további veszélyforrások a közlekedési kockázatok. Így a közlekedés kapcsán a veszélyes áruszállítás közúton, vasúton és vízen. Tekintettel arra, hogy hazánk közlekedési hálózata is sugaras szerkezetű – a fővárosban összpontosulva – a legtöbb fő közlekedési útvonal áthalad a megyén. Ezt figyelembe véve jelentős kockázatot jelent a nemzetközi és belföldi tranzit forgalom, a veszélyes áruszállítás mind közúton, mind vasúton. Így valamennyi autópálya, főútvonal és teherszállítással érintett vasútvonal lényegében az egész megyét érinti. 

A légi forgalom is jelentős. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége az ott zajló légi forgalomhoz kapcsoltan hordoz érdemleges veszélyt a repülőtér közelében található, a Pest MKI illetékességi területén található települések (…) vonatkozásában, valamint a Tököli és Budaörsi Repülőterek által lebonyolított légi forgalom az érintett (…) településekre.

Nukleáris veszélyeztetés a megyén kívülről érkezhet.  Nukleáris létesítmény vonatkozásában az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 300 km-es sugarú területe által a Pest MKI illetékességi területén található összes, 187 település érintett. A Központi Fizikai Kutató Intézet Budapest - Csillebércen található telephelyén kutatási céllal tartott radioaktív anyagok, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumában, valamint a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Telepen található anyagok jelenléte veszélyeztető tényező. Ezen utóbbiak azonban nem jelentenek olyan mértékű veszélyforrást, mellyel szemben óvintézkedéseket kellene foganatosítani a lakosság védelme érdekében.

A Magyarországgal szomszédos államok területén működő atomerőművek – Cseh Köztársaság, dél-morvaországi Dukovany; Szlovák Köztársaság, Mochovce és Jaslovske Bohunice; Szlovén Köztársaság, Krsko –, ÉÓZ 300 km sugarú területe által a megye települései teljesen, illetve részben érintettek.

A Paksi Atomerőmű óvintézkedési zónáinak, illetve hazánkat veszélyeztető atomerőművek 300 km-es zónáinak térképi megjelenítését, valamint a nukleáris veszélyhelyzetet okozható II., III. és V. kategóriájú létesítmények tervezési zónáit az adattár tartalmazza.

Az ország településeit – így Pest megye településeit is - az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani.

A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni.

A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is.

A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján kapott értékeknek megfelelően kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra.

Az éves besorolás felülvizsgálatát követően a megye területén 6 település I., 63 település II., 118 település III. katasztrófavédelmi besorolásúvá vált.

Évente egyszer a település polgármestere elvégzi a kockázatbecslési eljárást, és amennyiben indokolt javaslatot tesz a település besorolásának módosítására.

Egy település besorolásának módosítását javasoltuk 2013-ban(Újhartyán), III-ról II-re előresorolást. Ezt a folyamatban lévő alsó köszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem engedélyezési eljárása indokolta. A természeti eredetű események előfordulásának gyakoriságát is figyelembe véve a többi település esetében nem tartottuk indokoltank a módosítást.