Belvíz

Belvíz: akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek, jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.

A belvíz az ország 45 %-át, főként az Alföldet érinti. Meghatározói egyrészt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék), másrészt az emberi tevékenységek. Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása un. "talajvízdombok" kialakulásához vezethet, ami szintén növeli a belvízveszélyt. 

A település közvetlen veszélyeztetettségének megállapítása során figyelembe kell venni a talajvízszintet, a beépítettséget, a burkolt felületek arányát és nem utolsó sorban a helyi tapasztalatokat, az utóbbi belvizes évek elöntési adatait is. 

Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. 

Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei:

a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)

a Hortobágy - Berettyó melléke

a Jászság és a Nagykunság egyes részei

az Alsó-Tisza vidéke

A Dunavölgyi-főcsatorna mente

Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos-Sió völgye, valamint a Kisalföld térsége. 

Nagyobb belvízmentes térségek:

a Tiszahát

A debreceni löszhát

A Tiszazug

a Békés-Csanádi löszhát egyes részei

a bácskai löszhát

A megfelelő területhasználat főbb eszközei: művelési ágak elrendezése, erdősítés, talajvédő gyepesítés, szintvonalas talajművelés, talajvédő agrotechnika, megfelelő növényi borítottság. 

A víz rendezett elvezetését és a hordalék megfogását biztosító főbb létesítmények: vízelvezető árkok, övárkok, vízmosáskötő-gátak, hordalékfogók, tározók. 

Forrás: Önkormányati vízügyi kézikönyv 

Belvízrendezés 

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. A belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió ha-t, melynek 41%-a intenzíven művelt mezőgazdasági terület. A síkvidéki vízrendezés célja a mély fekvésű területeken összegyülekező, hóolvadásból és esőkből, valamint feltörő talajvízből keletkező elöntésektől, az ún. "belvizektől" való mentesítés. A belvizeket Magyarországon 42400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el. 
 

Forrás: Ijjas István. Területi vízgazdálkodás


 

Belvízi veszélyeztetettség


 

Katasztrófavédelem


Kapcsolódó oldalak: