Jégről mentési gyakorlat Szigetcsépen

A tél beköszöntével és a hosszan tartó fagyok esetén egyre többen merészkednek jégre a befagyott tavakra. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen ilyenkor balesetek is nagy eséllyel történhetnek.

A gyakorlatnak éppen aktualitása van – nem csak a téli évszak miatt – hiszen az elmúlt napokban változó időjárás követi egymást. Köztudott, a hirtelen hőmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagymértékben megváltoztathatja a jégtakarók tulajdonságait, ezáltal azok veszélyessé, kiismerhetetlenné válhatnak. A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. A jégbeszakadásos balesetek különösen veszélyesek, mert a bajbajutott kihűlése perceken belül bekövetkezhet, ugyanakkor a mentést megkísérlő személy is kockázatot vállal a sérült megközelítése során. Ha valaki alatt mégis beszakad a jég, és nincs ott segítség, akkor arra kell törekedni, hogy semmi esetre se kerüljön be a jég alá. Törekedni kell arra, hogy a bajbajutott ember jég fölött legyen, feküdjön fel a jégre, és kússzon a part felé. Fontos tudni, ha valakit kimentünk a jeges vízből, akkor nem szabad rögtön visszamelegíteni a testet, mert a hirtelen hőkülönbség a szervezetre károsan hat. A bajbajutottat fokozatosan, száraz ruhával vagy pokróccal ellátva kell visszamelegíteni, amíg a mentők a helyszínre nem érnek.

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a jégre merészkedők figyelmét az alábbiakra:

A téli hónapok alatt csökken a levegő hőmérséklete, és amikor az fagypont alá süllyed – és tartósan marad is– a szabad vizek felülete fagyásnak indul, sokakat csábít ki korcsolyázni, csúszkálni a felületükre. Azonban ilyenkor sem árt elég óvatosnak, és körültekintőnek lenni. A jég vastagsága nagymértékben befolyásolja a bekövetkezett balesetek számát. Előfordulhat, hogy a jég vastagságát nem jól mérjük fel. A sűrű hótakaró alatt mindig vékonyabb a jégréteg. Sebes folyású vizeken, patakbetorkollásoknál, peremeknél, folyókanyarok külső oldalán szintén vékonyabb lehet a jég vastagsága. Az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a tíz centimétert. 

- Ha ismeretlen a jégfelület vastagsága, akár kopogtatással vizsgálja meg

- Kerüljük a repedéseket, töréseket

- Tartsunk meg a kellő távolságot  egymást közt a jégen

- Recsegéssel „jelez” a jég ezt mindig vegyük komolyan

Ha megreped alattunk a jég, akkor feküdjünk hasra és lassú mozdulattal kússzunk a part felé.

Egyedül, sötétben, korlátozott látási viszonyok mellett, és folyó vizeken soha ne merészkedjünk a jégre! 

Reméljük, hogy ez a pár jó tanács minden korcsolyázó hasznára válik. A téli örömök valóban maradjanak meg örömnek, és ne alakuljanak át tragédiává.

Fotó: Kis-Sziget ÖTE