Polgári védelmi feladatok


PEST MEGYE VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m)

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyásai. Számos patak, kisvízfolyás és belvízcsatorna is található még a megyében. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

A megyében 187 település található, mely 18 járásban került felosztásra 2013. január 01-jét követően.

Az igazgatóság illetékességi területén a főbb veszélyeztető hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

Természeti katasztrófák általi veszélyeztető tényezők között az időjárási kockázatok valamennyi településen előfordulhatnak. Ezen belül elsősorban a rendkívüli időjárási eseményekhez kapcsolódóan a viharkárok léphetnek föl, valamint a téli időjáráshoz kapcsolódó extrémitások, mint rendkívüli havazás, hó átfúvás okozta torlaszok, jegesedés, köd.

Az átlagot meghaladó csapadékos időszak, vagy hirtelen hóolvadás következtében kialakulhat belvíz, elsődlegesen Cegléd- és Nagykáta Járás településeinél, valamint Monor- , Dabas-, Érd-, Ráckeve- és Szigetszentmiklósi Járás területén is kialakulhatnak belvizes részek. Jelentős intenzitású csapadék esetén helyi vízkár valamennyi települést érintően kialakulhat az adott település mélyebben fekvő részein. A települések az elmúlt évek tapasztalata alapján ismerik ezen helyszíneket, vízkár-elhárítási terveikben, illetve a gyakorlatban felkészültek az ilyen helyzetek kezelésére.

Árvízi veszélyeztetés a Duna és Ipoly folyók mentén alakulhat ki, mely jelentős kockázatot jelent az ott fekvő települések esetében. Ezek a Szentendrei-, Váci-, Szobi, Dunakeszi- Érdi-, Százhalombattai, Szigetszentmiklósi-, Ráckevei, Nagykátai Járásokban lévő településeket veszélyezteti. 

Villámárvizek kialakulhatnak azokon a magasabban fekvő településeken, melyeken patakok haladnak keresztül. Ez elsősorban a szentendrei- és szobi járás településeit érinti.

Geológiai veszélyeztetés estében a partfal- és pinceomlás reális veszélyeztetés. Pilisvörösvári, Budakeszi-, Szentendrei, Aszódi Járásokra jellemző.

A civilizációs katasztrófák vonatkozásában elsősorban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jelentik a legnagyobb kockázatot. Pest megyében található 8 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem (4 Százhalombattán, 1 Pilisvörösváron, 1 Gyálon, 1 Üllőn, 1 Herceghalmon), 2 alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem működik Budaörsön. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek által veszélyeztetett településekre a kormányrendelet előírásainak megfelelően külső védelmi tervet kell készíteni, valamint lakossági tájékoztató kiadványt kell megjelentetni. Pest megyében 4 település érintett külső védelmi terv készítésében és lakossági tájékoztató kiadásában: Százhalombatta, Szigetcsép, Pilisvörösvár és Gyál. Az érintett települések külső védelmi tervei és a lakossági tájékoztató kiadványai a mellékletek közt található meg.

Pusztavacs és Táborfalva területén veszélyes anyagot kezelő, tároló honvédségi objektumok jelenléte a veszélyeztető forrás.

Az emberi tevékenységhez kapcsolható további veszélyforrások a közlekedési kockázatok. Így a közlekedés kapcsán a veszélyes áruszállítás közúton, vasúton és vízen. Tekintettel arra, hogy hazánk közlekedési hálózata is sugaras szerkezetű – a fővárosban összpontosulva – a legtöbb fő közlekedési útvonal áthalad a megyén. Ezt figyelembe véve jelentős kockázatot jelent a nemzetközi és belföldi tranzit forgalom, a veszélyes áruszállítás mind közúton, mind vasúton. Így valamennyi autópálya, főútvonal és teherszállítással érintett vasútvonal lényegében az egész megyét érinti. 

A légi forgalom is jelentős. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége az ott zajló légi forgalomhoz kapcsoltan hordoz érdemleges veszélyt a repülőtér közelében található, a Pest MKI illetékességi területén található települések (…) vonatkozásában, valamint a Tököli és Budaörsi Repülőterek által lebonyolított légi forgalom az érintett (…) településekre.

Nukleáris veszélyeztetés a megyén kívülről érkezhet.  Nukleáris létesítmény vonatkozásában az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 300 km-es sugarú területe által a Pest MKI illetékességi területén található összes, 187 település érintett. A Központi Fizikai Kutató Intézet Budapest - Csillebércen található telephelyén kutatási céllal tartott radioaktív anyagok, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumában, valamint a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Telepen található anyagok jelenléte veszélyeztető tényező. Ezen utóbbiak azonban nem jelentenek olyan mértékű veszélyforrást, mellyel szemben óvintézkedéseket kellene foganatosítani a lakosság védelme érdekében.

A Magyarországgal szomszédos államok területén működő atomerőművek – Cseh Köztársaság, dél-morvaországi Dukovany; Szlovák Köztársaság, Mochovce és Jaslovske Bohunice; Szlovén Köztársaság, Krsko –, ÉÓZ 300 km sugarú területe által a megye települései teljesen, illetve részben érintettek.

A Paksi Atomerőmű óvintézkedési zónáinak, illetve hazánkat veszélyeztető atomerőművek 300 km-es zónáinak térképi megjelenítését, valamint a nukleáris veszélyhelyzetet okozható II., III. és V. kategóriájú létesítmények tervezési zónáit az adattár tartalmazza.

Az ország településeit – így Pest megye településeit is - az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani.

A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni.

A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is.

 

 

I. osztály

II. osztály

III. osztály

1. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek

Árvíz, villámárvíz

3

29

40

Belvíz

2

25

61

Rendkívüli időjárás

3

25

90

Földtani veszélyforrások

 

7

29

2. Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek

Felső küszöbértékű üzemek

6

 

 

Alsó küszöbértékű üzemek

 

 5

 

Küszöbérték alatti üzemek

 

 

38

Egyéb (MH, ipari, mezőgazdasági) létesítmény

 

2

48

Nukleáris veszélyeztetettség

 

3

184

Veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom

1

26

56

3. Egyéb eredetű veszélyek

 

 

 

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok

 

10

32

Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány

 

2

29

Riasztási küszöböt elérő légszennyezettség

 

2

10

4. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok

Lakosság alapvető ellátását biztosító rendszerek

 

5

44

Közlekedés

 

15

56

Közigazgatást és a lakosság ellátását biztosító

 

3

38

                 
 

A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján kapott értékeknek megfelelően kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra.

Az éves besorolás felülvizsgálatát követően a megye területén 6 település I., 63 település II., 118 település III. katasztrófavédelmi besorolásúvá vált.

 

Évente egyszer a település polgármestere elvégzi a kockázatbecslési eljárást, és amennyiben indokolt javaslatot tesz a település besorolásának módosítására.

Egy település besorolásának módosítását javasoltuk 2013-ban(Újhartyán), III-ról II-re előresorolást. Ezt a folyamatban lévő alsó köszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem engedélyezési eljárása indokolta. A természeti eredetű események előfordulásának gyakoriságát is figyelembe véve a többi település esetében nem tartottuk indokoltank a módosítást.

 


Polgári védelmi és hatósági szakterületi felkészítés a megyénkben

2014 február 13-án polgári védelmi és hatósági szakterületi felkészítést tartott az igazgatóság a megyében polgári védelmi és integrált hatósági feladatokat ellátó állomány részére, Járási Mentőcsoportok vezetőinek egyeztető megbeszélése is e napon történt.

A felkészítésen a Kirendeltségek polgári védelmi felügyelői, Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságok parancsnokai, parancsnokhelyettesei és katasztrófavédelmi megbízottai részére szervezett felkészítést Szombati Adrienn tű. főhadnagy megyei polgári védelmi főfelügyelő.

Megemlítette, hogy az integrált katasztrófavédelmi szervezetrendszer létrejöttével a szervezet valamennyi szintjén ismerni kell és tudni kell alkalmazni azokat a feladatokat, melyeket a jogszabály a katasztrófavédelem hatáskörébe utal, így a polgári védelmi, lakosságvédelmi ismeretek elsajátítása a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokon dolgozók részére is ugyanolyan fontos.

Branyiczky Márk tű. ezredes - megyei igazgató - nyitotta meg az eseményt. Kiemelte, hogy a 2014 évben a felkészítésekre kell helyezni a hangsúlyt és folyamatosan figyelemmel kell kísérni az új jogkörök és feladatok megfelelő alkalmazását.

A felkészítés a polgári védelmi feladatok, polgári védelmi kötelezettség és gazdasági anyagi szolgáltatási kötelezettség témakörében, a katasztrófaveszély és veszélyhelyzet időszakában jelentkező védelmi igazgatási feladatok, kitelepítéssel, kimenekítéssel kapcsolatos ismeretek, lakosságfelkészítés témakörében hangzottak el előadások.

Ördög Tamás tű. százados az igazgatóság hatósági osztályvezetője a hatósági részeljárási cselekmények során végrehajtandó feladatokról, a supervisori ellenőrzések végrehajtásáról tartott gyakorlatias felkészítést. Emellett a közigazgatási eljárási törvény alkalmazása során feltárt hibák, hiányosságok jövőbeni elkerülésére hívta fel a figyelmet.

A megszokottól eltérően, a felkészítésen tartotta meg az igazgatóság azt a törzsvezetési gyakorlatot is, mely során heti rendszerességgel kell gyakorlatoztatni a megyei- és helyi operatív törzseket is. A résztvevő állománynak, kirendeltségenként kellett operatív törzseket alakítaniuk és helyben kellett kidolgozniuk a közlésben kapott feltételezett eseményeket. Ezek megoldási módszerét szóban kellett ismertetni, melyet azonnal értékelt is az igazgatóhelyettes – a megyei operatív törzs vezetője, aki irányította a gyakorlat levezetését.

A felkészítés zárásaként Pásztor József tű. alezredes, - igazgatóhelyettes – ismertette azokat a feladatokat és irányvonalakat, melyeket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság határozott meg a 2014 évre vonatkozóan.

Ezen a napon került sor a 2013-ban megalakított járási mentőcsoportok élére kinevezett hivatásos tűzoltók egyeztető megbeszélésére is. A megbeszélésen a mentőcsoport vezetőkön túl részt vettek a kirendeltség-vezetők, tűzoltó-parancsnokok és polgári védelmi felügyelők is. A járási mentőcsoportok a járások településeinek védelmére létrejött önkéntes mentőszervezetek, melyeknek a bázisát az önkéntes tűzoltó egyesületek, a polgárőr egyesületek és az önkéntesen jelentkező személyek adják. A területen a katasztrófák elleni védekezésben a katasztrófavédelmi szerv területi szervével kötött együttműködési megállapodás alapján vehetnek részt. Védekezési feladatokba csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szakmailag megfelelőnek minősített önkéntes mentőszervezet vonható be. Így az idei év feladataként jelentkezik, hogy azok a mentőcsoportok, melyeknek a rendszerbeállító gyakorlatuk megtörtént, ezt a nemzeti minősítést megszerezzék. A gyakorlat lebonyolításához és sikeres végrehajtásához sok feladatot végre kell hajtanunk, elsősorban ezek a témakörök és feladatok képezték a megbeszélés tárgyát. 

Helyi védelmi bizottsági ülések Cegléden

2014 február 13.-án a ceglédi járás, a nagykátai járás, és a nagykőrösi járás helyi védelmi bizottságai megtartották a rendkívüli üléseiket. 

A Pest Megyei Kormányhivatal korábban tartott a járási hivatalvezetőknek értekezletet, ahol feladatként szabták meg részükre, hogy végezzék el a kockázatelemzést, a veszélyes pontok beazonosítását, valamint az erre vonatkozó veszély-elhárítási tervet, és a helyzet kezeléséhez szükséges lebiztosítási tervet. Ezek alapján a most megtartott rendkívüli ülés elsődleges célja a járások településeinek kockázatelemzése, a veszélyes pontok beazonosítása, és az erre vonatkozó intézkedési tervek elkészítése volt.

Mindhárom ülést a helyi védelmi bizottságok elnökei nyitották meg. A települési kockázati helyszínek, valamint ezek intézkedési terveinek egyeztetését követően Tóth László tűzoltó őrnagy a Ceglédi katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője, a Tápió, a Gerje és a Kőris mentőcsoportok megalakulását méltatta, azok minősítő gyakorlatairól beszélt, illetve a közeljövőben megrendezésre kerülő katasztrófavédelmi ifjúsági versenyről is tájékoztatta a jelenlévőket.


Törzsvezetési gyakorlat

2014. február 06.

Feltételezés szerint markáns ciklon alakult ki, élénk széllökések kíséretében csapadékzóna érte el Magyarországot. A Duna-Tisza között és a Tiszántúlon korábban leesett tíz centiméter után további hetven centiméternyi friss hó hullott. Napközben 60-70 km/órás széllökéseket mértek, észak-keleten így hófúvás bénította a közlekedést. A legrosszabb helyzet Hajdú-Bihar megyében alakult ki, itt személyvonat is elakadt a nyílt vasúti pályán. Ötszáz fő mentését és elhelyezését kellett a beavatkozóknak megtervezni és megoldani.

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közvetlenül nem vonták be a mentésbe, de az elhúzódó műveletek biztosítása érdekében itt is fel kellett mérni a vasúton közlekedők elhelyezésére alkalmas melegedő-, és befogadóhelyeket, azok kapacitását, ezen kívül össze kellett állítani az utasok szállítására, az utak tisztítására valamint a nagy teljesítményű műszaki mentésre alkalmas, speciális eszközökkel rendelkező mentőosztagokat.

Havi rendszerességgel hasonló szituációs gyakorlatok kerülnek megrendezésre, célja a megyék együttműködésének koordinálása, és az állomány szinten tartása.  


Reggeli órákban megalakult a részleges Operatív Törzs

2014. január 29.

A téli időjárási viszonyok kezelése érdekében a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság reggeli órákban megalakította a részleges Operatív Törzset. Az Operatív Törzs felvette a kapcsolatot a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatóságával, valamint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kijelölt összekötőivel. Az önkormányzatok felé intézkedett, hogy készüljenek fel a település veszély-elhárítási tervében a téli rendkívüli időjárás során jelentkező feladatokra az abban meghatározott feltételek szerint. Felvette a kapcsolatot a helyi karitatív és önkéntes egyesületekkel, szervezetekkel pontosították az elérhetőségeket.

A megye területén a Közútkezelő 55 munkagéppel dolgozott, sózást síkosság mentesítést végzett az utakon. Az Autópálya Kezelő Pest megyei üzemmérnökségei 19 géppel végeztek sózást. A MÁV és a Volánbusz diszpécsereinek jelzései szerint késések nem alakultak ki a tömegközlekedésben. A rendőrség tájékoztatása szerint Pest megye területén forgalmi fennakadás nem volt. Fő és alsóbb rendű utakon találkozhatunk vizes, só nedves, latyakos szakaszokkal. Itt fokozott óvatossággal közlekedjenek az úton lévők.

Tizenhat óráig a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság területén a téli időjárással kapcsolatban összesen hét esetben kellett műszaki mentést végrehajtani a tűzoltóknak. Többnyire árokba csúszott, megcsúszott gépjárműveket kellett menteni, illetve áramtalanítani. A balesetek során összesen egy felnőtt, egy gyermek sérült meg könnyebben.  A műszaki mentések idején részleges útzár volt érvényben az érintett szakaszokon.


Közbiztonsági referensek értekezlete Cegléden

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fontosnak tartja a közbiztonsági referensek idei évre való felkészítését, a feladatok ismertetését és ennek érdekében szervezett a Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség feladatszabó értekezletet

Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség  2014. január 28-án, a kirendeltség illetékességébe tartozó települések közbiztonsági referensei részére feladatszabó értekezletet tartott. Madarász Zsuzsanna tűzoltó főhadnagy, a kirendeltség polgári védelmi felügyelője az első pontban a téli rendkívüli időjárásra való felkészülést említette meg. A második pontban kiemelte a Veszélyhelyzeti Tájékoztató Rendszer (VÉSZ) fontosságát. Szó esett a technikai eszközök lebiztosításának állapotáról, kiemelte a belvízi helyzetre való felkészülést. Ebben az évben is fontos szerepet kap a Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny. Megemlítette, hogy a közbiztonsági referensek fontos szerepet látnak el a közbiztonság terén az adott településen, szorosan együttműködve a kirendeltségekkel, ezzel is segítve az adott település polgármesterének katasztrófavédelmi feladatait. 


 

Közbiztonsági referensek értekezlete Monoron

Polgári védelmi szakemberek felkészítése.

A Monori Katasztrófavédelmi Kirendeltség területéhez tartozó települések közbiztonsági referensei számára tartott előadást Magyarfiné Kecskeméti Anita tűzoltó főhadnagy, polgári védelmi felügyelő és Mihályi Sándor katasztrófavédelmi irodavezető.

Az előadások alapanyagát a  megyei Polgári Védelmi Főfelügyelőség által kiadott jegyzet és módszertani útmutató szolgáltatta.

A kirendeltség tíz településéről érkező referensek a katasztrófavédelem új szervezeti rendjéről, az ideiglenes veszély-elhárítási tervezésről illetve a befogadási tervek és beosztó határozatok témakörében kaptak felkészítést. A koordináción hangsúlyt kapott a vízelvező árkok és a veszélyes fasorok felmérésével kapcsolatos feladatok elvégzése is.


Polgári védelmi felügyelői értekezlet Pest megyén

2012. december 17-én a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság értekezletet tartott a polgári védelmi szakterülettel foglalkozó kollégák számára, amelyen a felügyelők beszámoltak az év során elvégzett feladatokról és a közben szerzett tapasztalatokról.


A megyei polgári védelmi főfelügyelő értékelte a felügyelők éves munkáját, hangsúlyozva az év kiemelt feladatainak fontosságát, és megfelelő szintű végrehajtását.
Kiemelten fontos feladat volt az év első felében a települések kockázatértékelésen alapuló katasztrófavédelmi osztályba sorolása, ennek kapcsán az ideiglenes veszély-elhárítási tervek kidolgozása, valamint a közbiztonsági referensek kijelölése és felkészítése.
 
A tavaszi és nyári időszak fontosabb feladatai voltak a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek felmérése, ár-és belvízvédelmi ellenőrzések.
Nagy hangsúlyt kapott idén az életvédelmi építmények felülvizsgálata, területi komplex csoportok megalakítása a lakosság megóvása érdekében.
 
A téli időszakra történő felkészülés jegyében már a nyár végi hónapokban megkezdődött befogadóhelyek kijelölése, és a befogadóhelyekre kijelölt állomány beosztó határozatainak elkészítése.
Egész évben figyelemmel követhettük valamennyi kirendeltség ifjúság felkészítési munkáját. Rengeteg kép tanúskodik arról, hogy a fiatalok katasztrófavédelmi felkészítése prioritást élvez.
 
Az értékelést követően Pest MKI igazgató-helyettese ismertette az év hátralévő időszakának feladatait, valamint az igazgatóság következő évre támasztott követelményeit a polgári védelmi szakterületet érintően.

Polgári védelmi felügyelők értekezlete

Ebben a hónapban Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség adott helyet a polgári védelmi felügyelők havi koordinációs értekezletének március 29-én.

Az értekezleten a megyei főfelügyelő Pásztor József tűzoltó alezredes, a házigazda Tóth László tűzoltó őrnagy - Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője-, valamint Pest megye illetékességi területéhez tartozó öt kirendeltség polgári védelmi felügyelője vett részt.

Elsőként az első negyedévi beszámolót elemezték, majd a téli rendkívüli időjárás során jelentkező feladatok végrehajtását és azok tapasztalatait vették át pontról pontra. Az megbeszélés utolsó napirendi pontjaként egyeztetést folytattak a várható ár- és belvízvédelmi helyzetre való tekintettel.

Fotó: Cegléd KvK


Ifjúsági verseny Cegléden

Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség április 10-én, a Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon rendezte meg az ifjúsági verseny helyi fordulóját.

A vetélkedőre 17 csapat jelentkezett, 7 általános- 10 középiskolai kategóriában.  A versenynek 20 éves hagyománya van a kirendeltség területén, melyet az évek óta visszatérő csapatok száma is mutat.

A nyitóbeszédet Holod Sándor nyugállományú polgári védelmi alezredes, a Pest megyei Polgári Védelmi Szövetség szervezési alelnöke tartotta meg, a versenyzők köszöntését követően ismertette az állomások feladatait, illetve felhívta a figyelmet a balesetvédelmi szabályok betartására.

A 19 állomásból álló vetélkedőn a gyerekek gyakorlati feladatok és elméleti tesztek megoldásával adhattak számot tudásukról. A környezetvédelemmel-, közlekedésbiztonsággal összefüggő kérdések, tűzvédelmi szabálytalanságok felismerése, puttonyfecskendő használata, sérült keresése és kimentése, elsősegély-nyújtás, veszélyes anyagok azonosítása, homokzsák töltése és nyúlgát építése, segélykérés „élesben”, átemelő szivattyú beindítása, tömlőgurítás, tájékozódás füstben érdekes és változatos versenyt eredményeztek. A hivatásos tűzoltó kollégák, valamint a Cegléd Mentőállomás-, illetve a Rendőrkapitányság munkatársai, mint állomásparancsnokok segítettek a verseny lebonyolításában, köszönet érte!

A győztes csapatok:

Általános iskolai kategóriában:

I. helyezést  a nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola,

II. helyezést az Úri NOKI ÁMK Szent Imre Általános Iskola,

III. helyezést a nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc általános Iskola érte el.

Középiskolai kategóriában:

I. helyezést a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 08. számú csapata,

II. helyezést a ceglédi Bem József Műszaki Szakközép-és Szakiskola,

III. helyezést a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 10. számú csapata érte el.

Mindkét kategóriából az I. helyezett csapatok jutottak tovább az április 19-én, Isaszegen megrendezésre kerülő megyei fordulóra. Gratulálunk az elért helyezésekhez!

Rendezvényt ebéd, a Ceglédi- valamint a Nagykátai Rendőrkapitányság kutyás bemutatója, majd az eredményhirdetés zárta.

A versenyzők étkeztetéséhez és jutalmazásához szükséges anyagi feltételeket Cegléd Város Polgármesteri Hivatala, Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatala, Újszilvás Község Polgármesteri Hivatala, és Tápiószőlős Község Polgármesteri Hivatala, a Ferzol Kft, a Tápió-Pék Sütőipari és Kereskedelmi Kft. valamint a Tápiómente Tűzvédelméért Alapítvány, a Cegléd és Környéke Tűzvédelméért Alapítvány, és a 3Ász Kft. ajánlotta fel. Ezúton is köszönet érte!

Fotó: Kovács Krisztián


EGYEZTETÉS AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓKKAL

Értekezlet Kecskeméten

Az értekezlet témája a 2011. július 29-én Nagykőrös – Cegléd települések és környékükön történt zivatar jelenség és azzal kapcsolatos áramkimaradás.

A megbeszélésen három  áramszolgáltató (EON, EDF-DÉMÁSZ és az ÉMÁSZ) valamint a  megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok közül Bács-Kiskun, Heves, Pest és Zala megye vett részt.

A házigazda Szatmári Imre mk. pv. alezredes Bács-Kiskun megyei igazgató köszöntötte a jelenlevőket, majd Bérczi László tű. ezredes tűzoltósági a BM. OKF. főfelügyelője nyitotta meg az értekezletet. A katasztrófavédelmi igazgatóságok vezetői az illetékességi területükön szerzett tapasztalatokról rövid előadást tartottak a megjelentek részére, melyekben részletesen kitértek a kialakult helyzetre, és rávilágítottak a problémás területekre.

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Szabó János tű. ezds. igazgató-helyettes, valamint Pócsik Attila tű. alezr. képviselte.

Az áramszolgáltatók szakemberei ismertették szervezeti felépítésüket, irányítási rendszerüket, a munkavégzésük prioritási elveit. Végül a jelenlévők közösen vitatták meg a hatékonyabb együttműködés lehetőségeit. Bérczi László tű. ezredes zárszavában megköszönte a konstruktív munkát és jelezte, hogy további egyeztetések, valamint közös felkészítések szükségesek a szervezeteink közötti hatékony együttműködéshez.