Pest megye jellemzői és veszélyeztetettsége


Pest megye Magyarország középső részén található. Északról a Szlovák Köztársaság és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m)

A Duna folyam magyarországi szakaszából 112 km a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyásai. Számos patak, kisvízfolyás és belvízcsatorna is található még a megyében. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

A megyében 187 település található, mely 18 járásban került felosztásra.

Az igazgatóság illetékességi területén a főbb veszélyeztető hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

Természeti katasztrófák általi veszélyeztető tényezők között az időjárási kockázatok valamennyi településen előfordulhatnak. Ezen belül elsősorban a rendkívüli időjárási eseményekhez kapcsolódóan a viharkárok léphetnek föl, valamint a téli időjáráshoz kapcsolódó extrémitások, mint rendkívüli havazás, hó átfúvás okozta torlaszok, jegesedés, köd.

Az átlagot meghaladó csapadékos időszak, vagy hirtelen hóolvadás következtében kialakulhat belvíz, elsődlegesen Cegléd- és Nagykáta Járás településeinél, valamint Monor- , Dabas-, Érd-, Ráckeve- és Szigetszentmiklósi Járás területén is kialakulhatnak belvizes részek. Jelentős intenzitású csapadék esetén helyi vízkár valamennyi települést érintően kialakulhat az adott település mélyebben fekvő részein. A települések az elmúlt évek tapasztalata alapján ismerik ezen helyszíneket, vízkár-elhárítási terveikben, illetve a gyakorlatban felkészültek az ilyen helyzetek kezelésére.

Árvízi veszélyeztetés a Duna folyam és az Ipoly folyó mentén alakulhat ki, mely jelentős kockázatot jelent az ott fekvő települések esetében. Ezek a Szentendrei-, Váci-, Szobi, Dunakeszi- Érdi-, Százhalombattai, Szigetszentmiklósi-, Ráckevei Járásban lévő településeket veszélyezteti. 

Villámárvizek kialakulhatnak azokon a magasabban fekvő településeken, melyeken patakok haladnak keresztül. Ez elsősorban az Érdi, a Szentendrei és a Szobi Járás településeit érinti.

Geológiai veszélyeztetés estében a partfal- és pinceomlás reális veszélyeztetés. Pilisvörösvári, Budakeszi-, Szentendrei, Aszódi Járásra jellemző.

A civilizációs katasztrófák vonatkozásában elsősorban a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek jelentik a legnagyobb kockázatot. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek által veszélyeztetett településekre a kormányrendelet előírásainak megfelelően külső védelmi tervet kell készíteni, valamint lakossági tájékoztató kiadványt kell megjelentetni.

Az emberi tevékenységhez kapcsolható további veszélyforrások a közlekedési kockázatok. Így a közlekedés kapcsán a veszélyes áruszállítás közúton, vasúton és vízen. Tekintettel arra, hogy hazánk közlekedési hálózata is sugaras szerkezetű – a fővárosban összpontosulva – a legtöbb fő közlekedési útvonal áthalad a megyén. Ezt figyelembe véve jelentős kockázatot jelent a nemzetközi és belföldi tranzit forgalom, a veszélyes áruszállítás mind közúton, mind vasúton. Így valamennyi autópálya, főútvonal és teherszállítással érintett vasútvonal lényegében az egész megyét érinti. 

A légi forgalom is jelentős. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége az ott zajló légi forgalomhoz kapcsoltan hordoz érdemleges veszélyt a repülőtér közelében található, a Pest MKI illetékességi területén található települések (Ecser, Vecsés, Üllő) vonatkozásában, valamint a Tököli és Budaörsi Repülőterek által lebonyolított légi forgalom az érintett (Szigethalom, Budaörs) településekre.

Nukleáris veszélyeztetés a megyén kívülről érkezhet.  Nukleáris létesítmény vonatkozásában az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 300 km-es sugarú területe által a Pest MKI illetékességi területén található összes, 187 település érintett. A Központi Fizikai Kutató Intézet Budapest - Csillebércen található telephelyén kutatási céllal tartott radioaktív anyagok, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumában, valamint a Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Telepen található anyagok jelenléte veszélyeztető tényező. Ezen utóbbiak azonban nem jelentenek olyan mértékű veszélyforrást, mellyel szemben óvintézkedéseket kellene foganatosítani a lakosság védelme érdekében.

A Magyarországgal szomszédos államok területén működő atomerőművek – Cseh Köztársaság, dél-morvaországi Dukovany; Szlovák Köztársaság, Mochovce és Jaslovske Bohunice; Szlovén Köztársaság, Krsko –, ÉÓZ 300 km sugarú területe által a megye települései teljesen, illetve részben érintettek.

Magyarország településeit – így Pest megye településeit is - az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kellett sorolni. A besorolás a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján került megállapításra.

A kockázatazonosítás során az adott területen, a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kellett venni.

A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kellett határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is.

 

      I. osztály

     II. osztály

    III. osztály

1. Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek

Árvíz, villámárvíz

3

36

77

Belvíz

1

27

75

Rendkívüli időjárás

3

24

107

Földtani veszélyforrások

 

19

171

2. Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek

Felső küszöbértékű üzemek

5

 

22

Alsó küszöbértékű üzemek

 

 8

19

Küszöbérték alatti üzemek

 

 

49

Egyéb (MH, ipari, mezőgazdasági) létesítmény

1

1

56

Nukleáris veszélyeztetettség

 

3

204

Veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom

2

22

55

3. Egyéb eredetű veszélyek

 

 

 

Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok

 

9

52

Humánjárvány, járványveszély, állatjárvány

 

1

50

Riasztási küszöböt elérő légszennyezettség

 

2

30

4. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok

Lakosság alapvető ellátását biztosító rendszerek

 

3

66

Közlekedés

 

16

71

Közigazgatást és a lakosság ellátását biztosító

 

3

57

                 
 

A település, az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján kapott értékeknek megfelelően került katasztrófavédelmi osztályba besorolásra.

Évente egyszer a település polgármestere elvégzi a kockázatbecslési eljárást, és amennyiben indokolt javaslatot tesz a település besorolásának módosítására.