A katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai


A polgári védelem olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja a katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen résztvevő társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben résztvevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.

A katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

Polgári védelmi feladatok:

   - a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,

   - a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,

   - a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,

   - az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,

   - védelmi célú építmények fenntartása,

   - a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása,

   - gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről,

  - a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,

  - a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,

  - a veszély-elhárítási tervezés, szervezés,

  - közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.

A polgári védelmi szervezet önkéntes és köteles személyi állománya útján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (továbbiakban: Kat.), valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendeletben meghatározott feladatokat lát el.

A lakosság riasztása (riasztási jelek), polgári védelmi szervezetek riasztó-értesítő rendszere.

A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai:

   - elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,

   - a lakossági riasztó rendszer eszközeivel,

   - a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével,

   - a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok),

   - a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök,

A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve zártrendszerű kommunikációs csatornán ad át.

A szöveges közlés tartalmazza:

 - a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét,

 - az esemény várható hatásait,

 - az okozott hatás kiterjedését,

 - a keltett hatás várható időtartamát,

 - a követendő magatartási szabályokat,

 - a további tájékoztatási lehetőségeket.

A lakossági riasztást és veszélyhelyzeti tájékoztatást végzők együttműködnek a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében, melynek során egyeztetik a tájékoztatás fő területeit, az összehangolt információáramlás módját, a közvetlenül és közvetve érintett lakosság körét, valamint a nemzetközi hatásokat.  A település katasztrófavédelmi osztályba sorolásával, az annak megfelelően megállapított elégséges védelmi szinttel és a veszélyelhárítási tervben meghatározott  helyi riasztási és veszélyhelyzeti tájékoztatással összhangban a polgármester – a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével – gondoskodik a lakosság mindezekre történő felkészítéséről.

 A lakosság riasztása:

 A Kat. 20. §-ában és 42. §-ában meghatározott bejelentések értékelése után és katasztrófaveszély esetében a felkészülés során, valamint veszélyhelyzet esetében, az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak mentése érdekében a rendelkezésre álló riasztó-, illetve tájékoztató rendszertől függően szöveges közléssel, illetve a  meghatározott szirénajelekkel jelezni kell az esemény valószínű bekövetkezését vagy annak elmúlását (a továbbiakban együtt: katasztrófariasztás), illetve haladéktalanul közölni kell a lakossággal a követendő magatartási szabályokat.

A katasztrófariasztás elrendeléséért felelős:

- országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – a Kormány utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján,

- megyei, fővárosi szintű veszélyeztetettség esetében a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján,- település veszélyeztetettsége esetén a polgármester – a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke utólagos tájékoztatásával – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv  helyi szerve útján,

- a gazdálkodó szerv területén a gazdálkodó szerv vezetője, a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyidejű tájékoztatásával.

Szirénajelek, jelzések:

A jelzés megnevezése: KATASZTRÓFARIADÓ

A jelzés leírása: 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (133 Hz és 400 Hz közötti) folyamatos szirénahang.

A jelzés megnevezése: RIADÓ ELMÚLT

A jelzés leírása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó jelzés feloldására is vonatkozik.

A jelzés megnevezése: MORGATÓ PRÓBA

A jelzés leírása: A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces időtartamban 400 Hz-ig felfutó jelzés kerül leadásra, majd a jel lefutása következik be.


 

Kapcsolódó információk: